Kismamaként csinosan és fenntarthatóan

Fotó: Natural Sentiments Nadrág: b.boom

Épp a második várandósságom végefele járok, így gondoltam összegzem Nektek mire is jutottam a kismamaruha ügyben. Mindig is szerettem öltözködni - nekem ez az önkifejezés módja - és mindig is a használtruhát részesítem előnyben - a ruhatáram 95% használtruha boltból, ruhacserékből származik. Az első várandósságom alatt sikerült minden extra nélkül megúsznom - és bevallom az volt az az 1 év mikor szinte nem is vettem semmilyen ruhát!

A kisfiam május végén született, így a telet kihúztam egy régebbi 'oversized' kabáttal és utána jött a jó idő, ahol a szoknyák és ruhák kreatív viselete megoldott sok mindent. Nem éreztem, hogy máshogy öltöznék - bár a végén néhány farmert már hanyagolni kellett - sikerült a saját ruháimmal kihúznom a várandós időszakot és nem érintett fájdalmasan.

Ez alkalommal viszont szembesültem vele, hogy a kismamaruháknak igenis van létjogosultsága! A harmadik trimeszterbe léptem decemberben és szembesültem a ténnyel, hogy egyik kabátomat se tudom összezipzárazni és felvehetek akár 2 harisnyát is de fázni fogok szoknyában.

Így találtam rá a b.boom kismama ruhaboltra, ahol Magyarországon egyedüliként egy olyan dán márka forgalmazói, akiknek a fenntarthatóság első számú szempont.

Miután hosszas vaterás, facebook marketplaces és jófogásos használtruha vásárlás kísérlet után jártam kerestem fel őket, ahol Dóri - az ügyvezető készségesen segített nekem.

Dóra, nem csak elkötelezett a fenntarthatóság és a szemléletformálás mellett, hanem igazi vállalkozó is - úttörő a kismama divat területén itthon, aki mindig nyit az újításokra!

Fogadjátok szeretettel az interjút, amit vele készítettem.

1. Kérlek mesélj magadról, mutasd be röviden a vállalkozásod!

A b.boom kismama divat üzletek megálmodója és alapítója vagyok. Mindez 13 éve kezdődött. Akkor fogalmazódott meg bennem az igény a minőségi, divatos és nem utolsó sorban tudatos gyártásban készült kismamaruhákra. Jelenleg két budapesti üzletünk van és egy webáruházunk, amely természetesen az egész országba szállít, így minden kismama számára elérhetőek vagyunk.

2. Mióta foglalkozol a vállalkozásoddal, miért kezdted el?

2008 óta foglalkozom kismamaruhákkal. Több oka volt a váltásnak, de a legmarkánsabb tényező az a kötetlenség és rugalmasság lehetősége volt. Habár sosem jelentett problémát megfelelni a főnöki elvárásoknak és mindig is jól be tudtam illeszkedni a szervezeti struktúrába, mégis vonzó volt az a lehetőség, hogy magam osszam be az időmet és feladataimat. A b.boom előtt a diplomáciában dolgoztam egy izgalmas és sokszínű pozícióban. Mégis úgy éreztem, hogy anyaként túl sok kötöttséggel jár ez az állás. Reméltem, hogy egy vállalkozás, egy saját cég, jobban illik majd a családos énemhez. Nagyon merész döntést hoztam, hiszen feladtam a jól fizető, biztos állásomat és elindultam egy teljesen ismeretlen úton a bizonytalanba. Most már több mint 13 év távlatából tudom, hogy jó döntést hoztam akkor és érdemes volt bátornak lenni. Ma is úgy gondolom, hogy az anyai feladataim mellé sokkal jobban passzol ez a működési forma. Az a fajta térbeli és időbeli rugalmasság, amit egy vállalkozói közeg megenged, nekem nagyon testhezálló. Két fiam van, akik a b.boom-al együtt nőttek fel. Mi ebben a felállásban tudunk jól családként működni.

3. Mennyiben változott ez az ’üzletág’ az elmúlt években? Illetve Te mennyit változtál?

Rengeteget! Önmagában a divat, a divatipar egy nagyon gyorsan változó terület. Még meg sem érkezik egy kollekció, már ott figyel a következő. Bár nem ilyen rapid tempóban, de elég gyorsan fejlődnek és változnak a gyártási technológiák is, újabb és újabb alapanyagok kerülnek be a ruhaiparba és a munkaerő körüli, nekünk európiaiaknak hihetetlen és elképzelhetetlen körülmények is javulni látszanak. Ugyanígy változnak az értékesítési trendek is. Ma már azt is látjuk, főleg a fejlettebb nyugaton, hogy a divatiparhoz és a fast fashion-höz való viszonyunk is folyamatosan alakul. Pont a héten jártam Ausztriában, ahol egy csomó szakemberrel arról beszélgettünk, hogy a nagy multi-brand store-ok és a flagship store-ok ideje lejárt. A vásárlóközönség a kisebb, személyes kapcsolatot lehetővé tevő barátságosabb boltok felé húznak. Erre reagálva Bécsben például bezárt több óriás ruhabolt a Mariahilferen és helyettük, ugyanazok a brandek kisebb fenntartású, de nagyon igényes belső terekkel megalkotott design bolt hangulatú üzleteket nyitottak. Már nincsen összezsúfolva 5 – 10 márka egy helyen, hanem inkább karakteres márkaboltok vannak kisebb és átláthatóbb árukészlettel. Mondhatnám, hogy mi már 13 éve is ezt az irányt képviseltük, hiszen nekünk is pici boltjaink vannak, de ennél szomorúbb a valóság. Nekünk egyszerűen sosem volt lehetőségünk nem kicsinek lenni.

Azért is választottam annak idején a kismamaruházatot, mert szerintem az nem tartozik a fast fashion kategóriába. Előszőr is, kis mennyiségekről beszélünk, másrészt egy olyan termékcsaládról, amely egy nagyon konkrét igényt szolgál ki: várandós nőket öltöztet. Nálunk Magyarországon nagyon alacsony a születésszám, a 100K-t sem éri el évente. Ráadásul ebből az alacsony számból igen kevés az a tudatos kismama, aki felismeri, hogy jobb beruházni minőségi és jó kismamaruhára mint félmegoldásokkal a nagyobb méretű női ruhákkal próbálkozni. Sokan elkövetik sajnos ezt a hibát és csak később jönnek rá, hogy egy teljesen téves gondolat mentén egy egyáltalán nem fenntartható és ésszerű megoldás irányába mozdultak. Előszőr is egy nagyobb méretű ruha sosem fog elég jól mutatni, sem a terhesség alatt, sem utána, viszont az élettartama semmivel sem lesz hosszabb, mint egy kismamaruháé. Ha viszont vesz magának pár kismamaruhát, amely maximálisan ellátja a szerepét akkor jól költötte el a pénzét és megoldotta az öltözködését kismamaként is.

Érdekes egyébként látni, hogy mennyire másképp gondolkodnak sokszor az emberek. Egy olyan világban élünk, ahol a fast fashion azt diktálja, hogy 1-2 hónapra, maximum adott szezonra vegyél ruhát. Nincs túl sok kontroll bennünk e tekintetben: ha megtetszik valami, meg is vesszük és amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ki is kopik a ruhatárunkból és lesz belőle használt ruha vagy hulladék. Ez a fast fashion, erre épül. Sok ruha rövid időre (gyenge minőségben).

És akkor itt jön az, amit nehezen értek: az első és leggyakoribb ellenérv a kismamaruha mellett az szokott lenni, hogy ilyen rövid időre minek vegyek kismamaruhát? Szerintem azért, mert szükséged van rá. A várandós nőnek megváltozik a teste és a meglévő ruhái nagy része nem lesz jó rá, ezért szükségből vásárol magának. Míg nem várandósan egy akármilyen ruhadarabot gondolkodás nélkül megveszünk, pedig a sokadik lesz a szekrényünkben és szinte biztos, hogy nincs rá szükségünk, mégis valamilyen okból beszerezzük és jó érzésünk lesz tőle. Ez nem a szükséges vásárlás, ez valójában pazarlás és egyértelmű túlfogyasztás. Ezzel szemben a kismamaruha egy nagyon is szükséges beruházás. Kismamaruha esetében gyakorlatilag nem beszélünk túlfogyasztásról, jól működik a kontroll, nem vásárolunk ész nélkül. Vagyis teljesen értelmetlen az az érvelés, hogy ilyen rövid időre minek kismamaruha, mert ha nem kismamaruhát veszünk, akkor egyéb, a célnak nem megfelelő ruhaneműt fogunk venni, ami viszont értelmetlen lesz és hulladéként végzi.

4. Milyen kismamákkal napi szinten találkozni / foglalkozni? Hogyan, mennyit változott a kismamák igénye az öltözködéssel kapcsolatban?

Én szeretem a kismamákat és azt hiszem jól is ismerem őket. Nálunk nem a hagyományos értelemben vett értékesítés folyik. Hozzánk nagyon sokan úgy jönnek be, hogy hosszú időt töltenek az üzletben, sokat próbálnak, közben beszélgetünk, aztán hamar visszatérnek, mert az elején óvatosan válogató kismama is rájön, hogy jó dolog kényelmes és csinos ruhában tölteni a napokat.

Ezt Én is alátámasztom. Többször is visszamentem, ugyan tudtam mire van szükségem de jól esett a szakértelem és a tudatos végig gondolása a vásárlásomnak. Bevallom nagyon régen nem gondolkodtam ennyit egy ruhadarab megvételén, de nagyon örülök neki, hogy a téli kabátom egy olyan darab lett, mely több élethelyzetben is kiszolgál majd - nem csak a várandósság alatt. Egy élmény volt bemenni egy olyan kis boltba, ahol törődnek velem, figyelnek rám, figyelembe veszik a vásárlási szempontjaim és segítenek választani. Ez a vásárlói élmény abszolút új volt számomra és szerintem sokak számára is új lenne.

5. Neked mit jelent a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság szerintem a szükségszerű és elégséges fogyasztásról szól, amely tudatos és ésszerű. Vagyis a pazarló és kizsákmányoló életmódot kell letekerni egy alacsonyabb fokozatra. Valahogy úgy, hogy az egyén szintjén a fogyasztást olyan mértéken tartani, amely az igényeket szükségszerűen kielégíti, de nem jelent túlfogyasztást, hiszen a túlfogyasztásból ered a túltermelés, amely a túlzott környezeti terhelést okozza. Leegyszerűsítve: annyit vegyél meg, amennyit el is tudsz fogyasztani.

6. Hogyan valósítod meg a mindennapjaidban a fenntarthatóságot?

Vannak sikeresebb és kevésbé sikeres periódusaim. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok odafigyelést és energiát igényel mindennemű kontroll és a nagyon sűrű időszakokban nem tudok eleget erre figyelni. Persze próbálunk kevés hulladékot termelni, ehhez mérten vásárolni, próbálunk takarékosan vizet fogyasztani és értelmetlenül nem pazaroljuk az energiát sem. De nehéz kitörni a családi örökségekből. Az idei tervem az, hogy csak annyi élelmiszert tárolunk otthon, ami tényleg szükséges. Amikor gyerek voltam, otthon mindig tömve volt a spejz, egyrészt mert messze laktunk és nem lehetett csak leugrani a boltba, másrészt mert sokan voltunk a családban és mindig kellett a tartalék, harmadrészt mert a szüleim is ezt hozták magukkal, hogy felhalmozzák az élelmiszert. Most ebből szeretnék kitörni, mert azt gondolom a fenntarthatósághoz az is hozzátartozik, hogy nem raktározok be sok élelmiszert, amit aztán egy idő után ki kell dobni vagy kényszerből megenni, mert lejár. Szeretnék még a ruha fogyasztási szokásaimon is változtatni, mert az nagyon nem fenntartható sajnos. Túl sok ruhát veszek és túl sokat mosom őket.

A sokszori és nem megfelelő módon való mosás is egy - ruha használati pazarlás történetéből. Hamarosan összeszedem, mit hogyan és milyen időközönként érdemes mosni és Veletek is megosztom.

6. Mikor vagy / lennél elégedett?

Szerintem nincs állandó elégedettség, mint ahogy az egyensúly sem egy állandó állapot. Amíg a gyerekeim kicsik voltak, nagyon kerestem az egyensúlyt a család, a munka és önmagam között. Aztán elengedtem ezt és azóta mintha beállt volna a „rend”. De miután a munka és az élet egyéb területén is többféle intenzitású időszakok váltogatják egymást, ezért folyamatosan változik, hogy éppen milyen érzéseim vannak a mindennapjaimmal kapcsolatban.

7. Azt kívánom, hogy ...

egészséges legyek és a rám rótt feladatokat jó kedvvel és örömmel tudjam végezni. Nincsenek világot megváltó terveim és céljaim. Szeretném látni, ahogy a gyerekeim felnőnek és boldogulnak az életben, szeretnék még sokat nevetni és sokat látni a világból.

Én is kívánom, hogy így legyen! Valamint, hogy sok kismama találjon rá akár várandósság alatt a tudatos öltözködés fontosságára, a funkcionalitás szem előtt tartására és, hogy az, hogy jól érezzük magunkat a saját testünkben kiemelt helyet foglaljon el a mindennapjainkban!